Az Egyensúly Intézet legújabb tanulmánya szerint a magyar középületek okosításával évi 100 milliárd forintos nagyságrendű megtakarítás érhető el. Elemzésünkben bemutatjuk, hogy a proptech megoldások hogyan válhatnak a közszféra energiahatékonysági forradalmának motorjává.
A magyar proptech ökoszisztéma eddig elsősorban a kereskedelmi ingatlanpiacra és a lakóingatlanokra fókuszált, miközben egy hatalmas, 24 000 épületet számláló szegmens maradt ki a digitális transzformációból: a közintézmények világa. Az Egyensúly Intézet decemberi tanulmánya azonban rávilágít, hogy ez a „fehér folt" nemcsak óriási üzleti lehetőséget, hanem nemzetgazdasági jelentőségű megtakarítási potenciált is rejt.
Magyarországon nagyjából 24 000 darab, 250 m²-nél nagyobb középület (önkormányzati és állami tulajdon) található, összesen mintegy 50 millió m² fűtött alapterülettel. Energiafogyasztásuk átlagosan 214 kWh/m²/év – ami összehasonlításképpen megegyezik a magyarországi lakóépületek átlagos fajlagos energiafogyasztásával (205-225 kWh/m²/év).
A legfájdalmasabb pont: ezekről az épületekről nincs egységes, nyilvános adatbázis. Nem tudjuk pontosan, hány középület van összesen, mi az energetikai állapotuk, mennyit fogyasztanak és hol vannak a legnagyobb pazarlások. Ez a digitális vakfolt lehetetlenné teszi az adatalapú döntéshozatalt és a hatékony kormányzati programok tervezését.
A 2022-es energiaár-sokkot követően világossá vált, hogy az önkormányzatok és az állami intézmények pénzügyileg rendkívül kitettek az energiaárak ingadozásának. Egyik napról a másikra kellett átlépniük védett fogyasztói státuszból egy új rendszerbe, amely differenciált tarifákkal és piaci árakkal dolgozik.
Emellett az EU energiahatékonysági céljai is nyomást gyakorolnak: a tagállamoknak évente meg kell újítaniuk a nagyobb középületek legalább 3%-át, illetve minden évben legalább 1,9%-kal kell csökkenteniük a közszféra energiafelhasználását.
Az Egyensúly Intézet tanulmánya három olyan, gyorsan implementálható proptech megoldást azonosított, amelyek nem igényelnek szerkezeti beavatkozást, mégis 20-35%-os energiamegtakarítást eredményezhetnek.
Az első lépés mindig az adatok összegyűjtése és elemzése. Az energiamenedzsment-platformok (mint például a Panda Energiamenedzsment vagy hasonló hazai és nemzetközi megoldások) lehetővé teszik:
Megtakarítás: Önkormányzati fogyasztási helyek esetében átlagosan 20-25% közötti energia- és költségmegtakarítás érhető el az üzemidőn kívüli fogyasztás optimalizálásával. Villamos energia esetében átlagosan 25%, földgáz esetén 20%.
Költség vs. haszon: Egy energiamenedzsment-szoftver éves díja az éves energiaköltségek ~1%-a, miközben akár 20-25% költségmegtakarítást is eredményezhet. A megtérülési idő jellemzően néhány hónap.
A lekötött villamosenergia- és gázteljesítmény az a szerződésben rögzített maximális energiaigény, amely alapján a szolgáltató a havi alapdíjat számolja. Ha ez túl magas a tényleges igényhez képest, feleslegesen növeli a költségeket.
A digitális fogyasztási adatok elemzését követően az önkormányzatok évente egyszer felülvizsgálhatják szerződéseiket és a valós igényekhez igazíthatják a lekötött teljesítményt.
Megtakarítás: Átlagosan 1,5-2% közötti éves költségmegtakarítás, külön beruházás nélkül, pusztán adminisztratív intézkedéssel.
A legsofisztikáltabb megoldás a teljes épületautomatizálás: szenzorok telepítése, zónaszabályozás kialakítása, központi épületfelügyeleti rendszer (BMS - Building Management System) bevezetése.
Megtakarítás: Az automatizálással, szenzorok telepítésével és zónák kialakításával az energiafogyasztás akár 15-35%-kal is csökkenthető.
Költség és megtérülés: Jellemző költség épületenként 5-25 millió forint, megtérülés 3-6 év között. A megvalósítás 2-12 hónapon belül lezárható, szerkezeti beavatkozás nélkül.
Az Egyensúly Intézet tanulmánya három anonimizált esettanulmányt is bemutat:
Ezek az esettanulmányok rávilágítanak, hogy a megtérülési idő rendkívül rövid (2-3 év), ami különösen vonzóvá teszi ezeket a projekteket az önkormányzatok számára.
Az Egyensúly Intézet konzervatív becslése szerint – még a 35 Ft/kWh-s kedvezményes lakossági árral számolva is – a magyar középületek okosításával évente 100 milliárd forintos nagyságrendű megtakarítás érhető el a központi költségvetés és az önkormányzatok számára.
Ez a szám értelemszerűen magasabb lenne, ha a valós, közbeszerzési vagy piaci energiaárakat vennénk figyelembe, amelyek jelentősen meghaladják a lakossági kedvezményes tarifát.
A legnagyobb probléma, hogy nincs egységes, nyilvános adatbázis a magyar középületekről. Az Állami Közintézmények Épületenergetikai Katasztere (ÁKÉK) 2025 októberére volt ígérve, de novemberben még mindig nem volt elérhető.
Megoldás: A proptech cégeknek érdemes együttműködniük az önkormányzatokkal egyedi felmérések készítésében, amelyek később országos adatbázissá állhatnak össze.
Sok kisebb önkormányzatnak nincs likvid forrása a 5-25 millió forintos beruházásokra, még akkor sem, ha a megtérülés 2-3 év.
Megoldás: Célzott állami támogatási konstrukciók, ESCO (Energy Service Company) modellek, vagy banki zöld hitelek igénybevétele.
Az önkormányzati üzemeltetők sokszor nem rendelkeznek energetikai szakértelemmel, és nem ismerik a modern proptech megoldásokat.
Megoldás: Oktatási programok, képzési modulok, best practice sharing – a proptech cégek aktív szerepvállalása a tudásmegosztásban.
A kereskedelmi ingatlanpiac mellett a középületek hatalmas, alulszolgált szegmenst jelentenek. Érdemes dedikált termékeket és szolgáltatási csomagokat fejleszteni kifejezetten önkormányzatok és állami intézmények számára.
Készítsünk ingyenes energetikai auditokat, gyors kalkulátorokat, amelyekkel az önkormányzatok pillanatok alatt láthatják a megtakarítási potenciált az ő épületeikben.
A jó gyakorlatok megosztása felgyorsítja az elfogadást. Ha egy önkormányzat lát egy szomszédos településen sikeres projektet, sokkal valószínűbb, hogy ő is belevág.
Olyan finanszírozási konstrukciókat, ahol a proptech cég előfinanszírozza a beruházást, és a megtakarításból törlesztenek – így nulla kezdőtőke-igénnyel indulhat a projekt.
A smart building és a proptech témája kiemelten fontos lesz a 7. Proptech Hungary Konferencián 2026 május 14-én. A konferencia AI & Data Analytics és Smart Building & IoT szekciói kifejezetten alkalmasak lesznek arra, hogy az épületek digitalizálásának lehetőségeit és legjobb gyakorlatait megvitassuk.
👉 Regisztrálj a konferenciára early bird áron >>