Az idei AI Summit mérföldkő volt a magyar proptech közösség számára: először kapott önálló blokkot az ingatlan- és építőipar, amelyben neves szakértők vitatták meg, hogy a mesterséges intelligencia (AI) hogyan alakítja át az iparágat – a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig.
A nyitóelőadást Livják Csaba (Buildext) tartotta, bemutatva, hogyan tudja az AI gyorsítani és hatékonyabbá tenni a tervezési és kivitelezési folyamatokat. Ezt egészítette ki Gaschitz Ágnes prezentációja egy AI-alapú vizualizációs megoldásról, amely a látványtervezés mellett az ügyfélkommunikációban és a döntéselőkészítésben is új lehetőségeket nyit.
Az ezt követő panelbeszélgetés résztvevői:
Massányi Tibor, DVM Group
Kovács Ádám, InnoSW
Joó Dániel, Buildext
a moderátor Kalmár Zoltán (ProptechZoom) vezetésével azt vitatták meg, hol tart ma az AI alkalmazása Magyarországon és nemzetközi szinten.
Massányi Tibor friss londoni élményeit osztotta meg a Proptech Connect konferenciáról, ahol 6000 szakember gyűlt össze a digitalizáció jövőjéről. Tapasztalata szerint az Egyesült Királyságban és Nyugat-Európában az AI már nem kísérleti eszköz, hanem üzleti működésbe épített megoldás, míg Magyarországon a legtöbb vállalat még a kipróbálás fázisánál tart.
A panelisták hangsúlyozták: az építőiparban az AI sokkal többet jelent a vizualizációnál. Tervezésben és modellezésben az engedélyezési folyamatok gyorsításától kezdve a dokumentációs és modell-ellenőrzési feladatok automatizálásáig terjedhet a haszna. Egy belső nagy nyelvi modell (LLM) például saját tudástárként működve segíthet az irodák munkájában.
A kivitelezésben az AI a költségek csökkentésében, az átfutási idők rövidítésében és a folyamatok digitalizálásában játszhat kulcsszerepet – például pontfelhőkből generált digitális modellek révén.
Az AI szélesebb körű elterjedésének akadályai között a szakemberek kiemelték:
az adatminőség hiányát,
a szoftverek integrációs problémáit,
és a digitális készségek fejletlenségét.
A jövőt illetően a panelisták abban egyetértettek, hogy az AI a következő 5–10 évben alapvetően átalakítja a tervezés, kivitelezés és átadás folyamatait. A cégeknek érdemes már most stratégiát építeniük a digitális átállásra, különben könnyen versenyhátrányba kerülhetnek.
A második panel az ingatlanüzemeltetés és facility management területére fókuszált.
Szivák Béla (PPI, Paulinyi Partners cégcsoport) bemutatta, hogyan használják az AI-t döntéstámogató mérnöki szolgáltatásokban – az új építések funkciómix-optimalizálásától kezdve az iroda- és lakóépületek retrofit-szcenárió elemzéséig. Egyik legérdekesebb kutatás-fejlesztési projektjük, az Urban Energy Scan, műholdas képi és radaradatok alapján elemez kerületszintű energetikai tulajdonságokat, Fraunhofer Intézettel közösen fejlesztett AI-modellek segítségével.
Győri Gyula (CPI Facility Management) a fenntarthatóság kihívásairól beszélt: szerinte a legnagyobb feladat nem a növekedés, hanem a minőségi fejlődés, a javíthatóság és újrahasználat előtérbe helyezése. Az AI kulcsszerepe ebben, hogy előrejelzésekkel és prediktív karbantartással hosszabbíthatja meg a berendezések életciklusát, miközben csökkenti az energiafelhasználást. Győri hangsúlyozta: az AI nem munkahelyeket vesz el, hanem új, magasabb hozzáadott értékű szakmákat teremt, például digitális ikrek kezelőit vagy energiaoptimalizációs szakembereket.
Kiss Gergely (Attrecto) informatikai oldalról hozott perspektívát. Több mint tíz éve dolgozik AI-megoldásokkal – gépi látás, prediktív modellezés, LLM-ek – és rávilágított: az igazi kihívás nem az algoritmusokban, hanem az adatforrások minőségében, az integrációban és az üzleti folyamatokhoz való illesztésben van. Tapasztalata szerint a hazai cégek nyitottak, de hiányzik az a hosszú távú bizalom, ami Nyugat-Európában vagy az USA-ban már megszilárdult az AI-alapú szolgáltatások iránt.
Az AI Summit ingatlanos blokkjának közös üzenete: a mesterséges intelligencia az építő- és ingatlanipar minden szakaszát érinti – a tervezéstől a kivitelezésen át az üzemeltetésig. Azok a vállalatok, amelyek ma beépítik az AI-t a működésükbe, időt, költséget és energiát takaríthatnak meg, miközben javítják a felhasználói élményt és a fenntarthatóságot.
A legnagyobb kihívás azonban nem technológiai, hanem stratégiai és kulturális: fel kell készíteni a szervezeteket és a szakembereket az AI-val való együttműködésre, különben könnyen lemaradnak egy olyan versenyben, ahol a digitális átállás már nem opció, hanem alapkövetelmény.
👉 A kérdés az olvasókhoz: szerinted az AI a következő 5 évben inkább a költségcsökkentésben vagy az új üzleti lehetőségek megnyitásában fogja a legnagyobb hatást gyakorolni az ingatlanpiacra?