AI agentek, diplomamunkák, innovátorok és startupperek – 2026-ban is átadták a Proptech Pioneer Awards díjait, összesen öt kategóriában. A PropTech Hungary konferencia, noha mindig a végére hagyja a díjátadót, talán ezzel a záró szekcióval ad hozzá legjobban a jövőhöz: ilyenkor derül ki, hogy mely cégek gurítanak a legnagyobbat, és kik lehetnek az elkövetkezendő évek ászai az ingatlanpiacon.
Elsőként a BuildEXT által támogatott BIM Rookie of the Year diplomapályázat pörgött le, három tehetséges döntőssel, akik élőben pitchelték saját megoldásukat. A díj lényege, hogy fiatal, még egyetemista tervezőket ösztönözzön, akik annak ellenére, hogy még a pályájuk elején tartanak, már igencsak meglepő alkotásokkal állnak elő. Altsach Levente a BSC-s diplomamunkájaként egy zenei stúdiót tervezett Balatonvilágosra, ezzel is adózva a szocializmus alatt népszerű pártüdülő emlékének. A statikusként dolgozó éőítőmérnök Kudor-Dani Tibor „kétszer görbüld forrásfelületi héjként” írta le az általa prezentált Palazetto Dello Sport csarnoképületet. A projekt lényege, hogy minél kevesebb anyaggal lehessen megoldani egy statikailag bonyolult problémát – ehhez Tibor szoftveres eljárást használt, a folyamatot pedig részletesen be is mutatta. A harmadik bemutatót a tájépítészmérnök Fodor-Györfi István tartotta arról, hogyan lehet hasznos a BIM a tájépítészetben. Projektje egy olyan implementációs keretrendszer lett, amivel a Feneketlen tó környékét vizsgálta. A pitcheket követően a közönség QR-kódokkal szavazhatott, a győztes pedig elsöprő 57 százalékkal Kudor-Dani Tibor lett. A díjat a BuildEXT alapító-ügyvezetője, Livják Csaba adta át, aki úgy fogalmazott, hogy a technolódiai fejlődés szemmel látható.
Ezt követte az AI Agent of the Year-díj, ami nevének megfelelően a leghasznosabb mesterséges intelligencia alapú ügynök kidolgozásáért járt. A szerkezetépítéssel foglalkozó Sinkó Gergő az AI Gent nevű rendszert mutatta be videón – ennek lényege, hogy nem épületek, hanem vállalkozások digitális ikermodelljét készíti el. „Számomra az ingatlanpiac eléggé zajos. Ezt a zajt próbálom lecsökkenteni, vagy összeterelni egy normális hangra” – kezdte pitchét Gretz Balázs szoftverfejlesztő, aki a piac hullámzásait elemző kísérleteket tereli egy platformra AI-jal, így prédikálva, hogy mi várható az ingatlanok világában. Balázs hangsúlyozta a mérhető döntések fontosságát, a piaci folyamatokból való tanulás szerepét, valamint hogy egy komplex grafikon elkészítésével mi magunk is tudjuk befolyásolni az üzleti környezet alakulását. Végül Laczkó Marcell állt a színpadra, aki az ingatlanpiacon töltött éveit használja fel arra, hogy tapasztalatával irányt mutasson az AI toolok alkalmazásában. „Van egy-két olyan workflow, ami harminc éve nem változik” – mondta, és példaként hozta fel a befektetések kockázatának elemzését. A szavazást viszont végül Gretz Balázs nyerte, aki Kószó Kamilltól vehette át a díjat.
A Smart Builed of the Year-díj az okos épületeket fejlesztő cégeknek szól, adat alapú fókusszal. Kovács Attila, a Smart Edge Solutions ügyvezetője szerint „le kell bontanunk a hagyományos építőipari gondolkodást”, és fontos, hogy az ügyfelekkel közösen alakítsák ki egy adott projekt okos megoldásait. A smart technológiák ugyanis nem kerülhetnek külön szakágba, ha egyszer mindenbe belenyúlnak – Attiláék a smart umbrella nevű eljárással, ernyőstruktúrában rajzolják fel és implementálják az okos megoldásokat. Bagdy Márk, a Tourmix nevű csomaglogisztikai startup társalapítója és vezetője egy olyan megoldást mutatott be, aminek keretében a házhozszállítást tennék hatékonyabbá: az épületek is beszállnak a csomagszállításba, elhelyező és felvevő pontként is működhetnek, méghozzá a Tourmix közösségi futárjainak köszönhetően, akikből csak Budapesten ezer van. A díjat viszont Binder Tamás, az elektromos autó töltőket gyártó Voltie társalapítója vihette haza: könnyen integrálható eszközöket árulnak, amik ráadásul AI alapú monitoring rendszerrel is fel vannak szerelve, így ha valami nem megy jól a töltésnél, a cég ezt jelzi az autósoknak. A díjat Hollósi Frigyes, a SmartApart ügyvezetője adta át Tamásnak.
A Proptech Company of the Year-díjára a Pannon Építőműhely, a Nortemsy Solutions, illetve az ABUD pályáztak. Lengyel Nándor a Pannonnál fejlesztett Panda Energiamenedzsment szoftvert mutatta be, aminek lényege az adat alapú energiatervezés: letölti az összes számlát, fel is dolgozza azokat, majd összeveti olyan kvalitásokkal, mint az időjárás vagy a környezeti hatások – 5-30 százalékos megtakarítást jelenthet, ha ezek a mindenféle szenzorok telepítése nélkül is kinyerhető adatok megfelelően kezeltek. Dibó Zoltán, a Nortemsy nevű startup ügyvezetője azzal kezdte a pitchet, hogy megkérdezte a közönséget: kik szerettek volna gyerekként biztonsági őrök lenni. Mivel nem sokan tették fel a kezüket, Zoltán a cég négylábú robotjaira terelte a szót – ezek a robotok meg tudják figyelni a környezetüket, járőrként hatékonyan bevethetők, akár távoli telephelyeken is. Őt Bukovszki Viktor követte az ABUD innovációs megoldásával. „A fenntarthatóság egy bonyolult probléma, főleg az építőiparban” – mondta, kifejtve, hogy a törekvések néha ellentmondásosak, a különféle szempontokat pedig közös nevezőre kell hozni. Ez egy olyan digitális ikermodell, ami skálázható ökoszisztémaként köti össze a projekt szereplőit. Viktor egyik példája egy felújítás alatt álló budapesti irodaház volt, aminél egyszerre csökkentek az üzemeltetői költségek, és nőtt a komfortszint, holott ezek a tételek ritkán mozognak így együtt. Az ABUD megoldása végül díjat ért – ezt a 2025-ös győztes Papp Dávid, az ARpot Navigation CEO-ja adta át.
Zárásként a Corporate Innovator of the Year-díjat osztották ki a konferencián, amit szintén az egy évvel korábbi győztes, Lengyel Balázs adta át. Elsőként Skultéty Bendegúz mechatronikai mérnök, az FDB CTO-ja adott elő. „Azt vettük észre, hogy mindenki a saját kicsi szigetén él, és az adott szoftverét használja, amik között nincsenek kommunikációs lehetőségek” – írta le az építőipar silós működését. Ennek megoldására dolgoztak ki egy olyan csomagot, ami összeköti az egymással amúgy nem kommunikáló szoftvereket, rendszereket. Jánky Zoltán, a Novu társalapítója erre a szemlétre csatlakozott rá saját bemutatójával, ami szintén a kommunikációról szólt, csak épp munkafolyamatok szintjén. Jánky egyik példája egy szingapúri épület volt, ami már kész volt, és így kellett fejleszteni rajta, utólagos BIM implementációval – sikerrel. A díjátadó záróprezentációját a Studio IN-EX BIM-vezetője, Gyimesi Gergő tartotta, aki kifejtette, hogy a BIM önmagában nem elég, a digitalizációnak csak akkor van értelme, ha tényleg eredményes. Ez a nézőpont vezette a céget egy olyan infrastruktúra kialakításában, ami összeköti a cég több területét is. A díjat azonban végül Skultéty Bendegúz és cége vihette haza, így az FDB lett a 2026-os éve vállalati innovátora.